"Kifosztottad a fül-orr-gégészt?!"- kérdezte az egyik KisMesterem anyukája tegnap, amikor meglátta a gyerekek alkotását.
Az igazság az, hogy a falapocokat nagyon szívesen használom fel a műhelyben, a gyerekek is szeretik, jó felület, kellemes kézbe venni. Kedvenc gyógyszertáramban (már ha van ilyen kategória) tudják, hogy nem egy-két darabot vásárolok az adott alapanyagból és persze nem egészségügyi felhasználás céljából.
A másoknál kallódó bébiételes üvegeket is bármikor, bármekkora mennyiségben átveszem.
Találtam egy kedves és egyben nevelő célzatú kis mesét, passzolt a gyerekekhez és a műhelyhez nagyon. Arról szól, hogy egy doboz színes ceruza, hogyan lelte meg rendes gazdáját.
Ehhez a meséhez készítettünk ceruzatartót a már említett hozzávalókból. Az üveg oldalára széles, kétoldalú ragasztószalag van rögzítve, erre sorakoznak a félbevágott falapkák, amiket kedvükre festettek a gyerekek. A végén még a biztos tartás és a szépség jegyében átkötöttük raffiával is. Akár mécsesnek is ideális.
Mese:
Nógrádi Timi - A ceruza mese
Tánczos András - A kis ceruza története
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése